[Only admins are allowed to see this image]

JOHNS; emily anabelle

17 • 1995. január 12. • Vocal Adrenalin • Cruel Sweetheart

moment in my life

Izzadság… sóhajok…zene…cigarettafüst…ajtócsapkodások. Ezek a hangok tudatták velem, hogy nem otthon vagyok. Hogy valami buliban vagyok, de fogalmam sincs, hogy kerültem ide. Arra emlékszem, hogy a bátyám, Nick hozott el magával, de nem gondoltam volna, hogy ilyen durvára sikeredik a buli. Alig tettem be a lábam a ház mahagóni ajtaján, a kezembe máris ott díszelgett egy sörös pohár, srácok jöttek oda hozzám különös formájú és színű tablettákat ajánlgatva és ha nem lett volna velem a bátyám, a ramaty kedvem miatt talán vettem is volna belőle. De így, inkább csak iszogattam a sörömet, csevegtem az emberekkel, táncoltam, ittam, beszélgettem, táncoltam és megint csak ittam. Megszámolni sem tudom, hogy mennyit és milyen fajtájú alkohol csúszott le a torkomon.
Jól éreztem magam, kiengedtem a gőzt, ami a Vocal Adrenalin első számú dalos pacsirtájának a vállát nyomja. Imádok énekelni, az életem része, még járni sem tudtam, de már énekeltem. Abban biztos voltam, hogy énekelni akarok, csak még azt nem tudtam, hogy a hátamon viszek el egy egész bandát vagy szólistaként folytatom. Nos, bejött mind a kettő.
A szívem egy ütemet vert a zene ritmusával, egészen addig, amíg meg nem láttam az exem. Brian még most is ugyan olyan jól néz ki, mint amikor együtt voltunk. Sötét haj, kék szemek, nap barnított bőr, sehol egy pattanás vagy egy rosszul elhelyezkedő hajtincs félhosszú hajában. Beletelt pár percbe, mire feleszméltem a tömegben. Csoda, hogy a nyálam nem folyt ki vörösre rúzsozott ajkaim közül. Néhány percig csak bámultam, ahogy a nekem köszönhető népszerűségben fürdik, aztán mérgesen, dühtől eltorzult arccal kivágtattam a konyhába, kipasszíroztam magam a tömegen át az erkélyre, ott végigszáguldottam a kerten és meg sem álltam a közepén kivilágított pavilonig. Tőlem pár lépésre egy páros már majdnem a szexnél tartott, de amikor meghallották hangos köhécselésem, szétrebbentek és sötétebb zugot választottak maguknak.
Leültem a padra, mérlegeltem a dolgot magamban és arra jutottam, hogy csessze meg Brian Callaway, amiért kirúgott és lecserélt egy agyon plasztikázott egyetemista csajra, akinek nincs egy ép gondolata.
Lehúztam a sörömet, visszatipegtem a házba és onnantól kezdve megkezdődött az ámokfutásom. Már így sem tudtam nagyon megállapítani, hogy mi valós és mi az, amit a szesznek köszönhetek, de Brian betoppanása után már végképp nem tudtam, merre is van az arra.
Számomra ismeretlen arcokkal táncoltam, engedtem, hogy bármit megtegyenek velem, közben pedig szemmel tartottam Brian-t, de le se szarta, mit csinálok. Feladtam az egészet és ott a szoba közepén rájöttem, hogy fejre is állhatok, őt már nem érdeklem. Elfelejtett és úgy látszik, meglehetősen jól érzi magát az új nője társaságában.
Megragadtam a hozzám legközelebb eső srác ingjét és szó nélkül megcsókoltam. A pohár kiesett a kezemből és ahogy érzékeltem, egyáltalán nem ellenkezett tettem ellen. Már csak arra emlékszem, hogy a lépcsőn baktatok mögöttem, ujjamat ujjai közé bújtatva és elégedett mosollyal nyugtázom, hogy célom betalált. Brian arcáról lehervad a mosoly… időközben megtudtam becses áldozatom nevét is, gáz lenne, ha szex közben más néven szólítanám. Cody annak ellenére, hogy totál be volt nyomva, hosszú idő óta a legjobb szexuális élményem megtestesítője. Mintha olvasott volna a gondolataimban, ahogy ajkai megtalálták az enyémeket és testével az ajtónak passzírozott.
-Gumit, keress gumit. – Utasítottam, ahogy tenyeremet a mellkasára tettem és eltoltam az ágyig. Lelöktem rá és míg a nadrágjában matatott, addig ledobtam magamról a ruháimat. Nem akartam ezzel is időt vesztegetni, mert a testem már egy lázban égett. - Mi lesz már… – Nyafogtam és testemet Cody meleg testének nyomtam. Lehúztam róla a mindent és amikor azt hittem, felhúzta a biztonságot nyújtó latex cuccot, elmerültem a teste adta gyönyörökben.
Másnap némán, zilált külsővel hagytam el a szobát elfelejtve az este történteket. Jó volt, de nem hiszem, hogy szeretné a folytatást. Gondoltam akkor, csak hogy a dolgok állása szerint muszáj beszélnem vele, mert… terhes vagyok.
.

about me

Tudtad hogy...? → 12 éves koromig egy csokoládé házban akartam élni? → anyám sosem szerette apámat? → a bátyám meleg? → életemben egyszer voltam szerelmes? → terhes vagyok?	Példakép: Indira Gandhi Életcél: Helyes döntést hozni!
Idegesítő → igen hihetetlen deigaz, bár ezt csak az anyámtól szoktam megkapni, de azért lehet benne valami Érzékeny → roppant érzékeny vagyok azóta, hogy terhes lettem, de előtte is gondot okozott egy védtelen kisállat legyilkolásáról szóló filmet végignéznem, bár ezt a tulajdonságomat jól titkolom Kegyetlen → az évek során kifejlesztett technikát alkalmazom, ha valami nem úgy sikerül, ahogy azt eltervetem Makacs → vannak dolgok és elvek, amiktől ha törik, ha szakad, akkor sem vagyok hajlandó megválni, valamint az eltervezett dolgokhoz is ragaszkodom, mert nem szokásom félbehagyni semmit sem Kedves → tudom, azz hinné az ember, hogy képtelen vagyok pozitív érzelmek produkálására, de akkor most bevallom, tudok kedves és barátságos is lenni Manipulatív → ebben vagyok a legjobb, bárkit behálózok, bárkit az én oldalamra fordítok, bármiről is legyen szó
Magas → genetikám egyik pozitív tulajdonsága, hogy apám magasságát örököltem Szőke haj → ne tévesszen meg a színe, a többi agyatlan spinével ellentétben, nekem vannak ép és értelmes megnyilvánulásaim Karcsú → nos igen, az alakom tökéletes, a lábaim irigylésre méltóak, de nem tudom meddig fog ez tartani Körömlakk → imádom a neon színeket, minél feltűnőbb, annál jobb, így lassan már a névjegyemmé válnak a extra sznű körmeim Kiegészítők, magassarkúk → mivel a csapatom oszlopos tagja vagyok, nyilván jól kell kinéznem és ehhez természetesen magassarkú kell, amit imádok, aztán meg a kiegészítők, amikből egy halom lapul a fiókom mélyén